A vártnál magasabb, 8,5%-os áprilisi inflációról számolt be a KSH a héten. Ugyanakkor a hétköznapokban sokszor halljuk, hogy az emberek ennél is jóval magasabb áremelkedési ütemet érzékelnek. Ha a boltba mennek, biztosan igazuk van.
Németországban áprilisban a fogyasztói árak 7,4 százalékkal emelkedtek éves szinten, ami 40 éve a legmagasabb inflációnak számít; márciusban 7,3 százalékos növekedést jegyeztek fel.
Romániában 13,8 százalékra gyorsult az éves inflációs ráta áprilisban a márciusi 10,2 százalékról - közölte a román országos statisztikai intézet szerdán.
Tovább gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme Kínában áprilisban az ország több részét sújtó járványhelyzet, valamint a nemzetközi árak emelkedésének hatásaira, miközben a termelői árak növekedése az elmúlt egy év legalacsonyabb szintjére mérséklődött.
Minden szakértő meglepődött a KSH friss inflációs adatain. A hivatal 9,5%-os áremelkedést mért, ilyen gyors drágulásra egyetlen makroközgazdász sem számított. Árstop nélkül 14-15%-os pénzromlás lenne, és könnyen lehet, hogy az MNB-nek jelentős mértékben még tovább kell emelnie a kamatot.
Tovább emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, a 10 éves kötvény már 3% felett fizet a befektetőknek. Ilyenre utoljára 2018-ban volt példa, de a hozamemelkedés sebessége még látványosabb. A hozamgörbe továbbra is lapos, de legalább már nem inverz - de az utóbbit sem úsztuk meg. A hozamok emelkedését a Fed lépéseivel kapcsolatos várakozás hajtja: a piac egyszerűen nem hiszi el, hogy a Fed által elgondolt kamatpálya nem olyan meredek, mint ahogy azt ők maguk képzelik, ezért a hozamok látványosan elszakadtak az irányadó kamattól. A kilátások is a Fed lépésein, elsősorban viszont az infláción múlnak - és nagyon könnyen lehet, hogy vízválasztóhoz érkezünk a következő napokban. Az európai hozamok is emelkednek, Japánban viszont a jegybank gátat szab a folyamatnak - utóbbi ország egyébként iskolapéldája annak, miért kerül sokba, ha egy jegybank szembe akar menni a globális trenddel.
Egyre gyorsabban nőnek az árak az Európai Unió országaiban, az Amerikai Egyesült Államokban, illetve a világ más részein is, ami főként az energiaárak emelkedésével függ össze. De nemcsak az energia, hanem az élelmiszerárak, a szolgálatások és az iparcikkek ára is emelkedik. Ennek hatására évtizedek óta nem látott áremelkedést láthatunk az EU országaiban. Összefoglaltuk, mi az infláció jelentése, mit mutat a KSH inflációs jelentése, milyen mértékű jelenleg az infláció Magyarországon, mekkora infláció várható 2022-ben, illetve milyen eszközökkel védheti meg megtakarításait az inflációtól.
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.
A várakozásoknak megfelelően egy százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England.
Törökországban az infláció áprilisban éves szinten közel 70 százalékra emelkedett. A gyorsulás elsősorban a magas globális energiaárak következménye, de a gyenge líra miatt az élelmiszerek, a közlekedés és más alapvető szükségletek is nagy tempóban drágulnak.
A Fed ma este minden bizonnyal 50 bázispontos kamatemelést jelent be, ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa. Ráadásul ez a lépés csak egy a sok közül: a jegybank egy erőteljes szigorítási ciklus elején van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek hol lesz a vége. Egy dolog tűnik biztosnak: a jegybank gyorsan el akarja érni a semleges kamatszintet, de hogy utána mi lesz, azt vélhetően majd a beérkező inflációs adatok fényében döntik el. Emiatt ma az sem kizárható, hogy a jegybank kommunikációja az erőteljes inflációs nyomás miatt óvatos lesz - de azért az erős üzenetre van nagyobb esély. Ezen kívül még egy ritka dolgot láthatunk ma este: a jegybank be fogja jelenteni a mérlegének leépítését. A mennyiségi szigorításról egyelőre csak annyi biztos, hogy gyors és határozott lesz. És mivel ez kifejezetten ritka jelenség, a hatásait a közgazdászok is csak találgatni tudják.
Közzétették az Egyesült Államokban a személyes fogyasztások indexét (PCE), amely alapján az inflációs nyomás februárról márciusra csak kis mértékben nőtt, a Fed számára sokkal fontosabb magindex viszont csökkenést mutatott.
Olaszországban 6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves szinten, miután februárban 5,7 százalékos emelkedést mértek - közölte az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken.
Három évtizede nem mért ütemre gyorsult márciusban az éves összevetésben számolt brit infláció. A statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 7 százalékkal emelkedett a februári 6,2 százalékos növekedés után. Az előrejelzési konszenzus 6,7 százalékos éves inflációt valószínűsített márciusra.
Romániában 10,2 százalékra nőtt márciusban az éves inflációs ráta, miután februárban 8,53 százalék volt - közölte kedden a román országos statisztikai intézet.
Gyorsuló ütemben emelkedtek a fogyasztói árak Kínában márciusban az ország több részét sújtó, újabb koronavírus-járványhullám hatásaira, miközben a termelői árak növekedése tovább enyhült.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6,6 százalék után.
Akár a budapestinél jóval olcsóbban is vannak jó befektetések.
Idén nem drágulhatnak a biztosítások, máskülönben beavatkozik a kormány.
Felhatalmazás nélkül lépett az elnök?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Erre lehet számítani.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
